ALAPSZABÁLY 0. módosítás – 2011.01.09

A SZT. MÁRTON IFJÚSÁGI ÉS VIZISPORT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A Szt. Márton Ifjúsági és Vizisport Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: az Egyesület) megismételt alakuló ülésén (Szigetszentmárton, 2011. január hó 9. napján) az alapítók az alábbi alapszabályt fogadták el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az Egyesület neve: Szt. Márton Ifjúsági és Vizisport Közhasznú Egyesület, rövidített neve: Szt. Márton Egyesület.

1.2. Az Egyesület székhelye: 2318 Szigetszentmárton, Duna utca 4/b.

1.3. Az Egyesület hivatalos bélyegzője: kör alakú bélyegző, körben az Egyesület nevével, középen két keresztbefektetett evezővel, horgonnyal, háromszögletű, piros-fehér-zöld színű zászlóval, közepében tábortűzzel.

1.4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1.5. Az Egyesület célja, hogy a felnőtt korosztály bevonásával elősegítse és támogassa a gyermekek és az ifjúság sportéletét (helyi csónakház fenntartása és fejlesztése, vizitúrák, versenyek és más programok szervezése) és ezzel hasznos alternatívát nyújtson a szabadidejük eltöltéséhez, megismertesse velük a vizes élet hagyományait, illetve a viziközlekedés és a vizisportok szabályait, a környező táj és természet közös felfedezése révén pedig hozzájáruljon egy környezettudatos és természetszerető, egymással szolidáris, testileg és szellemileg egészséges jövő nemzedék neveléséhez. Az Egyesület tevékenységét a helyi általános iskola nevelési és oktatási céljaihoz illeszkedve, az iskolával szoros együttműködésben fejti ki. Az Egyesület aktív segítő szerepet vállal a helyi közösségi életben, valamint kapcsolatot kíván kiépíteni más hazai és külföldi iskolákkal, illetve vizisport szervezetekkel.

1.6. Az Egyesület fenti céljának elérése érdekében – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény idevonatkozó rendelkezéseivel összhangban – az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1.6.1. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével;

1.6.2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

1.6.3. természetvédelem, állatvédelem;

1.6.4. környezetvédelem;

1.6.5. gyermek- és ifjúságvédelem;

1.6.6. kulturális tevékenység;

1.6.7. határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;

1.6.8. euroatlanti integráció elősegítése.

1.7. A fentiek mellett – azok elősegítése érdekében – az Egyesület az alábbi egyéb tevékenységeket végzi:

1.7.1. a közhasznú tevékenységeket nem veszélyeztető vállalkozási tevékenység;

1.7.2. pályázatokon való részvétel, illetve pályázatok kiírása.

1.8. Az Egyesület közhasznú tevékenysége nyilvános, az azzal kapcsolatos szolgáltatásokat – a viziközlekedés szabályai és a házirend (a továbbiakban együtt: az általános érvényű biztonsági és rendszabályok) betartása mellett – az Egyesület tagjain túl bárki igénybe veheti.

II. A TAGSÁGI VISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

2.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden büntetlen előéletű, nagykorú magyar állampolgár, aki írásban nyilatkozik a belépési szándékáról, illetve arról, hogy elfogadja az Egyesület céljait, és vállalja a tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.

2.2. Pártoló tag lehet az a büntetlen előéletű, 14. életévét betöltött bel- és külföldi természetes személy, valamint a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalja, vállalhatja, de valamilyen módon rendszeresen támogatja, segíti az Egyesület tevékenységét. Kiskorú személy anyagi jellegű támogatás nyújtására kötelezettséget csak korlátozott cselekvőképesség esetében és az erre vonatkozó jogszabályok szerint vállalhat.

2.3. Tiszteletbeli tagnak választható a Közgyűlés által az a büntetlen előéletű természetes személy, a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tesz/tett.

3.1. A rendes tagok jogai és kötelezettségei – a 9.1. pontban foglaltaktól eltekintve – egyenlők.

3.2. A rendes tag jogai:

3.2.1. részt vehet a Közgyűlésen és az Egyesület rendezvényein;

3.2.2. a közgyűlési határozatok tekintetében szavazati joggal rendelkezik;

3.2.3. javaslatot tehet, illetve véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő kérdésekben;

3.2.4. tisztségviselőket választhat és tisztségre választható;

3.2.5. az Elnök, illetve az Elnökhelyettes megbízása alapján képviselheti az Egyesületet más szervezetek rendezvényein;

3.2.6. az általános érvényű biztonsági és rendszabályok betartása mellett igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és használhatja az Egyesület tulajdonában, illetve kezelésében lévő eszközöket.

3.3. A rendes tag kötelezettségei:

3.3.1. az Alapszabály és az Egyesület határozatainak, valamint az általános érvényű biztonsági és rendszabályoknak a betartása és betartatása;

3.3.2. a tagsági díj megfizetése;

3.3.3. az egyesületi tevékenységben való rendszeres, konstruktív részvétel;

3.3.4. az Egyesület tulajdonában, illetve kezelésében lévő eszközök megőrzése, illetve megóvása;

3.3.5. az Egyesület jó hírnevének megóvása és öregbítése, érdekeinek szolgálata.

4. A pártoló tag részt vehet a Közgyűlésen és az Egyesület rendezvényein, javaslatot tehet, illetve véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő kérdésekben, de egyebekben a rendes tag jogai nem illetik meg, illetve a rendes tag 3.3.2. és 3.3.3. pontban foglalt kötelezettségei nem terhelik.

5. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen, részt vehet az Egyesület rendezvényein, de egyebekben a rendes tag jogai nem illetik meg, illetve a rendes tag 3.3.2. és 3.3.3. pontban foglalt kötelezettségei nem terhelik.

6.1. A rendes és a pártoló tagsági viszony a Közgyűlés határozatával keletkezik. A tagsági belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani. A belépési szándék elfogadásáról a Közgyűlés – az Elnökség előterjesztése alapján – a következő ülésén dönt.

6.2. Az alapító tagok tagsági viszonya jelen Alapszabály alakuló ülésen történő írásbeli elfogadásával keletkezik.

6.3. A tiszteletbeli tagsági viszony bármely tag javaslata alapján a Közgyűlés erre vonatkozó határozatával keletkezik.

6.4. A tagsági belépési nyilatkozat benyújtása, illetve a tiszteletbeli tagságra vonatkozó javaslat megtétele és az arról való közgyűlési döntés közötti időszakban a tagjelölt az Egyesület rendezvényein részt vehet, a tagsági viszonyból származó egyéb jogait azonban nem gyakorolhatja és tagdíjat arra az időszakra nem köteles fizetni.

7. A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással, illetve törléssel. A tagsági viszony megszűnését a Titkár a tagok nyilvántartásában haladéktalanul átvezeti.

7.1. A tagsági viszony a kilépési nyilatkozatnak az Elnökséghez történő eljuttatásával szűnik meg.

7.2. A kizárásról a tagok legalább egyötödének, de minimum 5 fő írásbeli javaslatára vagy az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.

7.2.1. A kizárás abban az esetben alkalmazható, ha a tag

7.2.1.1. tagsági kötelezettségeit felszólítás ellenére huzamos ideig – tagdíj nem fizetés esetében legalább 1 évig – nem teljesíti;

7.2.1.2. bűncselekményt meg nem valósító súlyos fegyelmi vétséget követett el vagy többször követ el fegyelmi vétséget.

7.2.2. A 7.2.1.1. pont alapján kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztása megszüntetésére az Elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, illetve meghatározott határidő tűzésével felhívta, és a tag elmulasztott kötelezettségét ennek ellenére a határidő elteltéig nem pótolja.

7.2.3. A tagsági viszony a kizárásról szóló közgyűlési határozat meghozatalával szűnik meg, de a taggal szemben csak annak írásbeli közlésével válik hatályossá.

8. A tagsági viszonyt a 8.1.1. és a 8.1.2. pontokban foglalt esetekben az Elnökség a tagsági nyilvántartásból való törléssel szünteti meg, amelyről a következő ülésen beszámol a Közgyűlésnek.

8.1. Törölni kell a tagot, ha

8.1.1. a magánszemély tag meghalt, illetve a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag megszűnt;

8.1.2. a magánszemély bűncselekményt követett el és ezt bíróság jogerős határozata megállapította.

8.2. A törlés alapjául szolgáló tények hitelt érdemlő megállapítása és bemutatása az Elnökség feladata.

III. AZ EGYESÜLET VÉDNÖKE

9.1. Az Egyesület védnöke Nyéki Károly, aki az Egyesület alapítását megelőző helyi vizes élet megteremtésében játszott múlhatatlan érdemeire tekintettel az Egyesület örökös és alapító tagja. A védnököt egyebekben a rendes tag jogállása illeti meg azzal, hogy tagdíjat nem köteles fizetni.

9.2. A védnök intézménye személyhez kötött, Nyéki Károly tagsági viszonyának megszűnése után a 9.1. pont rendelkezései hatályukat vesztik.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

10. Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság és Etika Bizottság.

11. A Közgyűlés

11.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely az Egyesület tagjainak összességéből áll.

11.2. A Közgyűlés dönthet minden az Egyesületet érintő ügyben, de e jogköreit – a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyköröket kivéve – az Egyesület egyéb szerveire delegálhatja. A delegált hatáskört a Közgyűlés bármikor magához vonhatja.

11.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

11.3.1. az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének, illetve abból történő kiválásának elhatározása;

11.3.2. az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a házirend elfogadása, illetve módosítása;

11.3.3. az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság éves és eseti beszámolójának elfogadása;

11.3.4. az éves költségvetés meghatározása és az annak végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint az éves közhasznúsági jelentés elfogadása;

11.3.5. a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és felmentése;

11.3.6. döntés 500.000.,- Ft azaz ötszázezer Ft összeg feletti kötelezettség vállalásáról ;

11.3.7. az éves tagdíj mértékének megállapítása (figyelemmel a 18.2. pontban foglaltakra),

11.3.8. döntés a fegyelmi határozat elleni fellebbezés tárgyában, illetve a tag kizárásáról.

11.4. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a hely, az időpont és a tervezett napirendi pontok közlésével írásban (vagy elektronikus úton) kell meghívni, úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A napirend a Közgyűlésen kiegészíthető, módosítható, azt a Közgyűlés az ülés elején szavazással fogadja el.

11.5. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Az Elnök ezen felül köteles a Közgyűlést az összehívási szándék vele való közlésétől számított 30 napon belüli időpontra összehívni, ha

11.5.1. a tagok legalább egyharmada azt – az ok és cél megjelölésével – írásban igényli;

11.5.2. a Felügyelő Bizottság vagy az Etikai Bizottság kéri;

11.5.3. a bíróság elrendeli.

11.6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább ötven százaléka + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlést az eredeti Közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni. Amennyiben az új meghívó erre vonatkozó figyelmeztetést tartalmaz, az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megismételt Közgyűlés a jelenlevők számától függetlenül határozatképes.

11.7. A Közgyűlés határozatát – amennyiben a jelen Alapszabály másképp nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt, aki utoljára adja le szavazatát.

11.8. A Közgyűlés a vezető tisztségviselőket titkos szavazással választja meg, és titkos szavazással dönt a fegyelmi intés elleni fellebbezés tárgyában, a vezető tisztségviselő visszahívásáról, illetve a tag kizárásáról.

11.9. A szavazati joggal rendelkező tagok összessége kétharmadának + 1 fő szavazata szükséges:

11.9.1. az Alapszabály módosításához, ide nem értve annak az Egyesület nevére, céljára és tevékenységére vonatkozó rendelkezéseinek módosítását;

11.9.2. a vezető tisztségviselők visszahívásához;

11.9.3. a fegyelmi vétség másodfokú elbírálásához, illetve

11.9.4. a tag kizárásához.

11.10. A szavazati joggal rendelkező tagok összessége négyötödének + 1 fő szavazata szükséges:

11.10.1. az Egyesület feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének, illetve abból történő kiválásának elhatározásához, illetve

11.10.2.az Alapszabálynak az Egyesület nevére, céljára és tevékenységére vonatkozó rendelkezései módosításához.

11.11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon a tagokon kívül tanácskozási, illetve szavazati jog nélkül bárki részt vehet. Az ülés időpontját valamelyik helyi újság ülést megelőzően megjelenő számában meg kell hirdetni.

12. Az Elnökség

12.1. Az Elnökség öt tagból álló testület, összetétele: az Elnök, az Elnökhelyettes, két további Elnökségi tag és a Titkár.

12.2. Az Elnökség feladata az egyesületi tevékenység irányítása két közgyűlési ülés között. E feladatának ellátása során meghozhat minden olyan döntést, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség feladata különösen: a következő közgyűlési ülések és a közgyűlési határozati javaslatok előkészítése, az Egyesület éves költségvetése tervezetének, illetve az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint az éves közhasznúsági jelentés elkészítése, továbbá az egyesületi tevékenység nyilvánosságának folyamatos biztosítása és a tagsági nyilvántartás gondozása.

12.3. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülést tart, amelyre a tagokat az Elnök hívja össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével írásban (vagy elektronikus úton) kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. Az Elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Az Elnökség ülésein belső törvényességi felügyeletként részt vehet a Felügyelő Bizottság delegált tagja.

12.4. Az Elnökség üléseit az Elnök vezeti. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

12.5. A Elnökség jogosult az Egyesület nevében a 11.3.6. pontban foglalt értékhatár alatti kötelezettségvállalásokról dönteni, de ezekről a következő közgyűlési ülésen vagy legkésőbb az éves beszámolóban a Közgyűlésnek beszámolni tartozik.

12.6. Az Elnök feladatai: összehívja és vezeti a Közgyűlést, illetve az elnökségi ülést, kezdeményezi az Etikai Bizottság eljárását, képviseli az Egyesületet a V. fejezet szabályai szerint. Az Elnök feladatkörét(eit) általános vagy eseti jelleggel az Elnökhelyettesre ruházhatja.

12.7. Az Elnökhelyettes ellátja a 12.6. pont alapján az Elnök által átadott feladatokat és képviseli az Egyesületet a V. fejezet szabályai szerint. Az Elnökhelyettes az Elnök által átadott feladat ellátása során, e feladatok tekintetében az Elnök teljes jogkörében jár el.

12.8. A Titkár ellátja az egyesületi tevékenység nyilvánosságának folyamatos biztosításából és a tagsági nyilvántartás gondozásából eredő feladatokat.

12.9. Az Elnökség az ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

13. A Felügyelő Bizottság

13.1.Az Egyesület és az Elnökség gazdasági munkáját, működésének törvényességét háromtagú Felügyelő Bizottság kíséri figyelemmel. Elnökét és két tagját a Közgyűlés választja meg.

13.2. Az Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban (vagy elektronikus úton), a napirendi javaslat jelzésével, az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal. Az ülés határozatképes, ha azon a testület minden tagja jelen van. A testület határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

13.3. A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, az Egyesület működésével és tevékenységével összefüggő iratokba megkötés nélkül betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

13.4. A Felügyelő Bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vehet az Elnökség ülésein, illetve a Közgyűlésen.

13.5. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről rendszeresen beszámol a Közgyűlésnek. Az Egyesület éves költségvetésének tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról készült beszámolót, valamint az éves közhasznúsági jelentést előzetesen véleményezi, és erről tájékoztatja a Közgyűlést.

13.6. Amennyiben olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit súlyosan érintő egyéb esemény (mulasztás) történik, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség vagy a Közgyűlés feladata, illetve a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merül fel, a Felügyelő Bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az Elnökséget, illetve az Etikai Bizottságot. Amennyiben észrevételei alapján az Elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a Felügyelő Bizottság maga jogosult a Közgyűlés összehívására. Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében sem az Elnökség, sem a Közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, a Felügyelő Bizottságnak haladéktalanul az ügyészséghez kell fordulnia.

13.7. A Felügyelő Bizottság munkájába szükség esetén külső szakértőket is bevonhat. Ha ennek pénzügyi kihatása van, akkor ezt csak a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával teheti meg.

14. Az Etikai Bizottság

14.1. Az Etikai Bizottság őrködik afelett, hogy az Egyesület működése és tagjainak tevékenysége megfeleljen a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, a belső szabályoknak és határozatoknak, valamint az általános etikai elvárásoknak. E feladatkörében vizsgálatot folytat le összeférhetetlenségi kérdésben, illetve etikai ügyekben.

14.2. Az Etikai Bizottság háromtagú, elnökből és 2 tagból áll, a tagokat a Közgyűlés választja.

14.3. Az Etikai Bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze. A bizottsági ülésre minden tagot a napirend közlésével írásban (elektronikus úton) kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. Az Etikai Bizottság testületként jár el. Határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Etikai Bizottság ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

14.4. Az Etikai Bizottság vizsgálatot folytat le saját tagjának kezdeményezésre, az Elnök kezdeményezésére, illetve ha ezt tagság egyötöde fő írásban, az ok megjelölésével kéri.

14.5. A vizsgálat kapcsán az Etikai Bizottság az Egyesület bármely iratába, dokumentációjába betekinthet, azt megvizsgálhatja, a vezető tisztségviselőktől és a tagoktól felvilágosítást, adatokat kérhet.

14.6. A vizsgálat során az érintett személy közreműködésre köteles, de megilleti az ártatlanság vélelme és annak joga, hogy az ellene felhozott vádakat megismerje, illetve az azokkal kapcsolatos álláspontját kifejtse és ennek alátámasztásául bizonyítékot szolgáltasson.

14.7. Amennyiben az Etikai Bizottság a vizsgálat alapján megállapítja, hogy az Egyesület működése valamilyen okból jogszabálysértő vagy az Alapszabályba, más belső szabályba ütközik, a sérelem megszüntetésére vonatkozó javaslatot fogalmaz meg az Elnökség, illetve a Közgyűlés részére.

14.8. Amennyiben az Etikai Bizottság a vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vezető tisztségviselővel összefüggésben összeférhetetlenség áll fent, felszólítja az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére. Az érintett vezető tisztségviselő az összeférhetetlenséget haladéktalanul köteles megszüntetni, ellenkező esetben az Etikai Bizottság javaslatot tehet az Elnökségnek a vezető tisztségviselő visszahívására.

14.9. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy valamely vezető tisztségviselő vagy tag tevékenysége jogszabályt, Alapszabályt, más belső szabályt vagy etikai normát sértett, erre felhívja az illető vezető tisztségviselő, illetve tag figyelmét vagy – sorozatos vagy súlyos szabályszegés esetén – javaslatot tehet az Elnökségnek a tag kizárására, illetve a vezető tisztségviselő visszahívására. A vizsgálat eredményéről az Etikai Bizottság beszámol az Elnökségnek és a Közgyűlésnek.

14.10. A vizsgálat eredményeképpen az Etikai Bizottság fegyelmi vétség miatt intésben részesítheti azt a tagot, akinek tevékenysége vagy mulasztása jogszabály sért, vagy súlyosan sérti az Alapszabály vagy más belső szabály előírásait, illetve akinek magatartása egyéb módon súlyosan veszélyezteti az Egyesület érdekeit vagy működését.

14.11. A fegyelmi intés ellen az érintett tag a határozat vele való írásbeli közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet a Közgyűléshez. A fellebbezést az Etikai Bizottságnál kell benyújtani, amely az arra vonatkozó véleménye csatolásával haladéktalanul megküldi az Elnöknek annak közgyűlési megtárgyalása érdekében. A Közgyűlés a fellebbezésről a fellebbezési határidő lejártát követő 30 napon belül köteles dönteni. A közgyűlési határozatot az érintettel írásban kell közölni, aki azt a bíróság előtt a tudomására jutástól számított 30 napon belül megtámadhatja.

14.12. Az Etikai Bizottság évente beszámolót készít a Közgyűlés számára, amelyben összefoglalja az éves tevékenységét.

15. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános és összeférhetetlenségi szabályok

15.1. Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság tagjai vezető tisztségviselők. Vezető tisztséget csak rendes tag láthat el. A vezető tisztségviselőket a Közgyűlés választja négy éves időtartalomra. Vezető tisztségviselő csak büntetlen előéletű, a közügyek gyakorlásától el nem tiltott magyar állampolgár lehet és meg kell felelnie az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

15.2. A vezető tisztségviselő köteles feladatát az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal ellátni. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során az Egyesület érdekeinek elsődlegességét, a jogszabályok, illetve az Alapszabály és más belső szabályok, valamint az általános etikai normák mindenkori betartását kell szem előtt tartania.

15.3. A vezető tisztségviselő, illetve az annak jelölt köteles haladéktalanul közölni, amennyiben más társadalmi szervezetnél vezető tisztséget tölt be, illetve szerez.

15.4. Az Egyesület vezető tisztségviselői tisztségük ellátásáért díjazásban nem részesülnek, de az Egyesület működése körében felmerült és igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.

15.5. A határozathozatalban nem vehet részt az a vezető tisztségviselő, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

15.6. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

15.6.1. az Elnökség elnöke vagy tagja,

15.6.2. az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

15.6.3. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

15.6.4. a 15.6.1-15.6.3. pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

15.7. Az Etikai Bizottság tagja nem lehet tagja az Elnökségnek vagy a Felügyelő Bizottságnak.

15.8. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

15.9. A vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik a négy éves időtartam lejártával, a tagsági jogviszonya megszűnésével, felmentéssel vagy visszahívással.

15.10. Amennyiben a vezető tisztségviselő neki fel nem róható okból tisztségét tartósan nem képes ellátni, saját kérésére vagy az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt a vezető tisztségviselő felmentéséről. Amennyiben mindez az Elnökség tagját érinti, a fenti javaslat tekintetben az Elnökség az érintett tag távollétében és szavazata nélkül is határozatképesnek minősül.

15.11. A Közgyűlés az Elnökség vagy a tagok egyötödének javaslatára dönt a vezető tisztségviselő visszahívásáról, amennyiben jogerősen megállapítást nyer, hogy fegyelmi vétséget követett el és intésben részesül.

16. Az Egyesület működésének nyilvánossága, a határozatok nyilvántartása

16.1. A Közgyűlés, az elnökségi és a felügyelő bizottsági ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az Etikai Bizottság ülésein csak az ügy érintettjének hozzájárulásával vehet részt más személy, kivéve, ha az Etikai Bizottság megítélése szerint az eljárás lefolytatása és az ügy megítélése szempontjából az adott személy személyes megjelenése és közreműködése elengedhetetlen.

16.2. Az ülésekre a tagokat, illetve az egyéb meghívottakat meghívóban és a tervezett napirend közlésével legalább az ülés előtt 15 nappal írásban (vagy elektronikus úton) kell meghívni. Az ülések tervezett időpontját ugyanakkor az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.

16.3. Az ülésekről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a megjelent szavazóképes tagok számát (az Elnökség és a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság esetében név szerint), a határozatképességet, a véglegesített napirendet, a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve a hatályukat is, a határozat kihirdetésének rögzítését, a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség és a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság esetében név szerint).

16.4. A jegyzőkönyveket hitelesíteni kell. A Közgyűlési jegyzőkönyvet a Titkár és két, a Közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag, az Elnökségi jegyzőkönyvet a Titkár és az Elnök, a Felügyelő Bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a bizottság elnöke, az etikai bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a bizottság elnöke hitelesíti.

16.5. A testületek határozatainak tartalmaznia kell: a határozatot meghozó testület megnevezését, a határozat esetleges címzettjét, a határozat véglegesített szövegét, a határozathozatal időpontját és helyét, hatályát, az esetleges fellebbezési lehetőségről szóló tájékoztatást, a határozatról írásban értesítendő személyek nevét, valamint a határozat aláírására jogosult személy nevét és aláírását.

16.6. A testületek határozatairól külön sorszámozott nyilvántartást kell vezetni (Egyesületi Határozatok Tára), amely vezető szervenkénti bontásban és időrendi sorrendben tartalmazza: a határozat véglegesített szövegét, a határozathozatal időpontját, annak érvényességi körét, hatályát, a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség és a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság esetében név szerint), valamint a határozatról írásban értesített személyek nevét. A nyilvántartásba kérelemre bárki betekinthet, az Etikai Bizottság határozatai azonban csak az érintett(ek) hozzájárulásával nyilvánosak.

16.7. A testületek döntéseit azok meghozatalától számított 5 munkanapon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint – az Etikai Bizottság döntései kivételével – a tagok részére nyomtatott, illetve elektronikus formában évente ki kell adni az „Egyesületi Határozatok” című éves kiadványban.

16.8. Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételének módját és feltételeit, a programokról szóló rövid összefoglalót, az Egyesület gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, az éves közhasznúsági jelentést, az elnyert támogatásokat (támogató, cél, összeg, felhasználás megjelölésével) az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

16.9. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésre irányuló kérelmet az Elnökséghez kell szóban vagy írásban beterjeszteni. A betekintés lehetőségét a Titkár biztosítja, a betekinteni kívánó személlyel előre egyeztetett módon és időpontban (de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül), az Egyesület székhelyén.

V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

17.1. Az Egyesületet az Elnök és az Elnökhelyettes önállóan és teljes jogkörrel képviseli. A képviseleti jogkör egyedi ügyekben eseti jelleggel valamely rendes tagra írásban átruházható.

17.2. A bankszámla felett az Elnök és az Elnökhelyettes együttesen rendelkeznek. A házi pénztárat az elnökségi határozattal erre kijelölt Elnökségi tag a Pénztárkezelési Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kezeli.

VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

18.1.Az Egyesület bevételei:

18.1.1. a tagdíj;

18.1.2. az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

18.1.3. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

18.1.4. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

18.1.5. vállalkozási tevékenységből származó bevétel;

18.1.6. egyéb, jogszabályon alapuló bevétel.

18.2. Az éves tagdíjat – a 2011. évi tagdíjat kivéve – a tárgyévi költségvetést elfogadó közgyűlési határozat tartalmazza.

18.3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljai megvalósítása érdekében és azokat nem veszélyeztetve végezhet.

18.4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt kizárólag az Alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordíthatja.

18.5. Az Elnökség az éves költségvetés tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és az éves közhasznúsági jelentést jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjeszti, amelyet az – a Felügyelő Bizottság véleményének ismeretében – egyszerű szótöbbséggel fogad el.

18.6.1. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

18.6.2. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a számviteli beszámolót;

a költségvetési támogatás felhasználását;

a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

a cél szerinti juttatások kimutatását;

a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

18.6.3. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

18.6.4. Az Egyesület közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzé kell tenni.

18.6.5. Az éves közhasznúsági jelentésben foglalt számviteli beszámolót illetően a fenti rendelkezések az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érintik.

18.7. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettségvállalásaiért vagyona mértékéig felel. A tagok az Egyesület által vállalt kötelezettségekért a tagdíj megfizetésén felül nem felelnek.

18.8. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a Közgyűlés dönt, ennek hiányában azt a Szigetszentmártoni Általános Iskola részére kell átadni.

VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

19. 1. Az Egyesület megszűnik, ha

19.1.1. a feloszlását a Közgyűlés kimondja;

19.1.2. a bíróság feloszlatja;

19.1.3. más egyesülettel való egyesüléssel;

19.1.4. a bíróság a megszűnését megállapítja.

19.2. Az Egyesület megszűnéséről közleményt kell közzétenni az Egyesület honlapján, amelyben meg kell jelölni, hogy az Egyesület hitelezői milyen határideig és hol érvényesíthetik igényeiket.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Az Alapszabály által nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Szigetszentmártonban, 2011. január hó 9. napján.